Pünkösd ünnepe egy nagy ígéret beteljesedése, amit Jézus az Utolsó vacsora termében is megígért tanítványainak: el fogja küldeni az Atyától a másik vigasztalót. Ugyanis az első Ő volt az emberiség életében, a második pedig a Szentlélek Úristen. Egy ilyen szent „csere” történt, Jézus Krisztus megdicsőült emberségével visszatért az Atyához, s elküldte kettejük közös lelkét, a szeretetnek a lelkét, akit először húsvét vasárnapján az apostoloknak, később pedig a benne hívőknek osztott ki. Így azután az egész egyházat eltelítette a Szentlélek, és ez azóta is tart, hiszen a Szentlélek a megkeresztelt emberben is már lakást vesz, de még inkább a bérmálkozóban, aki számára a pünkösd személyessé válik. A nagy ünnepek között ez az utolsó, de valójában nem különálló ünnep, hiszen húsvét beteljesítője. Amíg karácsony a szeretetünket igényli, húsvét a hitünket, a pünkösd a belső átalakulásunkat, belső megtérésünket, mert ekkor nyitja meg értelmünket és szívünket a Szentlélek Úristen. Oda jön el, ahol várják és kérik Őt, ahol igent mondanak az Ő közeledésére. Ahogy Szűz Mária igent mondott, úgy kell nekünk is igent mondanunk, és ez az igent mondás egy egészen új világot teremt belénk, megtisztít bennünket az önzésünktől, képesek leszünk az áldozathozatalra.

A Szentlélek – ha befogadjuk – megtermi a maga gyümölcseit.  Olvassuk el Szent Pál apostolnak a galatákhoz írott levelét, melyben leírja, hogy a türelem, az öröm, az önmegtagadás, az önfegyelem, s mindennek betetőzéseként a szeretet, a Szentléleknek a gyümölcse. Ez igazi ajándék, ami maradandó, és átível az üdvösségbe is.

A Szentlélek erőd ad ahhoz, hogy küldetésünkhöz, hivatásunkhoz hűségesek legyünk, mi több, azt örömmel végezzük, azaz: hivatásosan. Hiszen mindenben el tudunk fáradni, fásulni, közömbössé leszünk sok minden iránt, az élet számtalan csalódásai között, s ekkor a Szentlélek jön, megújít bennünket, hogy élethivatásunk, munkánk ne kínzó rabszolgasors legyen, hanem lássuk meg abban, még a legegyszerűbb munkának a végzésében is, az élet szépségét, örömét, értelmét, s ami szebbé tudja tenni a világot.

A Szentlélek az egyház éltető lelke. Az első pünkösd óta vezet, új életet ad.  Adja a Szentlélek, hogy mindannyian megújuljunk általa, hogy legyen új pünkösd ez a mostani!

Csáki Tibor

A kérdésre, hogy melyek voltak az út legemlékezetesebb pillanatai, így felel:

– Három mozzanatot emelnék ki. Az egyik a csíksomlyói délután. Erik atya, a templomigazgató ferences szerzetes fogadta a csoportot. Miután az énekeinkből, imáinkból megérezte a gyerekek nyitottságát, örömmel vezetett fel minket a Salvator-kápolnához, és közben mesélt Csíksomlyó szerepéről, a pünkösdi búcsú hagyományairól, a szerzetesi életről. Néha lehajolt megmutatni, megnevezni egy-egy nyíló virágot. Mint a nyáj, tényleg olyanok voltunk: csak mentünk önfeledten a pásztor után a domboldalon, majd a két Somlyó-hegy között a völgyben, a bárányfelhők alatt, a hegyek között.

Forrás: Új Ember

Egyházmegyei dicsőítő vezetőképző nyári szemináriumát ajánljuk diákjaink figyelmébe
A szolgálat célja, hogy miközben gitározni tanulnak a gyerekek és a fiatalok, olykor felnőttek ne csak zeneileg fejlődjenek, hanem az Urat dicsőítő dalok által közelebbi kapcsolatba kerüljenek az élő Istennel, az együtt történő muzsikálás által pedig erősödjön közösségi hovatartozásuk.
A szemináriumra az egykereszt.vaciegyhazmegye.hu oldalon, vagy az alábbi linken lehet jelentkezni.

A 20 éves deákvári Szent Család Katolikus Óvoda ünnepi szentmiséjén az óvoda egykori és mostani növendékei, Dr. Beer Miklós váci püspök, Dr. Csáki Tibor EKIF-főigazgató, Rolik Róbert plébános, Moys Gábor és Bezák Tamás atyákkal, szülőkkel és a plébánia közösségével együtt adtak hálát az elmúlt két évtized kegyelmeiért.